Van egy nagyon jó lelkigyakorlat.
Amit nem rég fedeztem fel magamnak :)))))
Úgy neveztem el "kedvenc gondolataim".
Amikor beleesem valamilyen észkerékbe.. megvizsgálom ezek e a kedvenc gondolataim.??
Aztán ha látom, hogy nem, akkor előveszem a kedvenc gondolataimat és azokat kezdem futtatni.

Érdemes elgondolkodni, hogy az embernek van kedvenc könyve, kedvenc színe, kedvenc zenéje, kedvenc dala, kedvenc helye, kedvenc színésze, kedvenc filmje, stb...
Ráadásul ezek azért kedvencek, mert jó érzéseket keltenek bennünk.. ezért úgy gondolom érdemes megkeresni a kedvenc gondolataimat és elmélkedni rajtuk, mint pl egy kedvenc filmen vagy könyvön.
Ráadásul amikor az emberek ismerkednek akárhol, előbb utóbb (bár inkább előbb) előjön a kérdés, neked mi a kedvenc filmed, könyved, ételed.. stb.. és úgy gondoljuk, hogy megismerjük a másikat ezen válaszok alapján.
Milyen érdekes lenne, ha feltenném újdonsült ismerősömnek.
-Neked mik a kedvenc gondolataid.??? Lennének naaagy kerek szemek ( ami nem baj, mert szeretem a naagy kerek szemeket :))))))

Tehát....
Kedvenc gondolataid... ????

Nagyon érdekes dolgon gondolkodtam el..
Ez a vonzás törvényével kapcsolatban is sok mindenre választ ad.
Tulajdonképpen egész logikus, és már régen motoszkál itt, de most kerekedett megértéssé.
Az is érdekes, hogy hogyan jönnek ezek a megértések, az embernek néha elég egy szó.. és minden a helyére kerül :)))

Ez is ilyen, sok tanító mondja, hogy elég csak mondogatni a pozitív gondolatokat, mások pedig azt tanítják, érzéseket kell beleplántálni..
De eddig csak egynél olvastam, hogy telítettség.. pedig nagyon fontos momentuma a gondolat teremtő természetével kapcsolatban..
Akkor jön létre a gondolat teremtése, ha a gondolat szintje elér egy bizonyos telítettséget.
Ezt kihagyják a tanítók, pedig úgy gondolom, hogy annak, aki szeretne teremteni a gondolatival ezt nagyon fontos megértenie..
A gondolatai erejének el kell érnie egy bizonyos telítettséget..
Ezt megértve tisztán látni, hogy miért hatnak ránk a negatív gondolatok, mindannak ellenére, hogy minden erőnkkel a pozitivitásra törekszünk.. mert a töltésük erősebb.
Ezért fontos a folyamatos pozitív szuggesztió önmagunktól önmagunknak.. mindig, megállás nélkül.
Ezért megy egyikünknek a teremtés uk-mukk-fukk, míg a másik mindent latba vet és semmi.. persze csak ideiglenesen.. de túl korán feladják, vagy azt hiszik mások jobbak náluk vagy érdemesebbek, de ez nem igaz..
Mindenkinek joga van a teremtéshez és mindenki egyforma teremtőerőt kapott, csak nem egyformán él vele, mert nem vagyunk egyformák :)))))))))))

Az elmélkedéssel kapcsolatban azt fedeztem fel, hogy:
1. Nagyon nyugodttá válok, ha ebben az állapotban gondolkodom... megszűnik az erőlködés, az agyalás, a spekulálás.
2. Nem tudok egoista lenni.. nem tudok azon gondolkodni, hogy mi az, ami egyedül és csakis nekem jó.Ha ebben az állapotban gondolkodom, csak olyan gondolatok ugranak be, ami mindenkinek a lehető legjobb megoldást kínálja.. az egyedüli saját érdekem, önző nézőpontom teljesen megszűnik.
3. Teljesen jól megkülönböztethető a két állapot ezen ismérvek alapján, természetesen csak önmagam számára, én látom, érzem a különbséget..

Ma nagyon érdekes dolog történt velem.. pontosabban élmény..
Megértettem, hogy hogy milyen viszony van az értelmem és az értelem között, ami létre hozta és fenntartja az életet a Földön.
Elég döbbenetes élmény volt a szó legnemesebb értelmében :)
Mostanában sok Brian Tracy-t hallgatok és persze a vonzás törvénye könyveket meg minden.. Ráadásul ott van az a rengeteg más könyv is meg film, ami folyamatosan fejlesztette a megértésemet és előadások meg minden..
Meg persze amúgy is elég értelmesnek tartom magam.. de azért ez mégis csak más.. és valami teljesen új..
ÉLEM..
Nem tom mennyire értikek és kinek volt már ilyen élménye..
ÉLEM..
Élem azt az élményt, érzést, hogy az értelmem és az értelem, ami létrehozta és fenn tartja az életet a Földön egy és ugyan az a minőség.
Nincs elválasztva semmilyen formában és nincs elszakadás.
Talán most először érzem egész életemben, hogy nem vagyok egyedül..
Ráadásul az nagyon érdekes, hogy értem, hogy nem része az értelmem, a naaagy egésznek.. hanem az érteleme a naaagy egész.. és csak én darabolom, fel, ha elszakadok, "tőle"..
Volt egy barátom, aki elég hosszú ideje tai-chi-zett, és azt mondta, nem is iagzán az a nagy élmény, amikor reggelente gyakorol és ő Peti tai-chi-zik.
Igazából azok a pillanatok teszik boldoggá. amikor a Tai-chi Petizik :)
Valami ilyesmit érzek most, eddig Jani dolgozott az optimizmussal és pozitivítással.
Most a pozitivítás és optimizmus dolgozik Janival :))))
De mennyire más így ÉLNI.

Tegnap a simogatáson gondolkodtam..
Hogyan simogassak.. milyen érzéssel.. milyen mozdulattal, hiszen a lényeg ez, és arra jöttem rá, hogy a szeretet érzésének a legjobb kifejezése nonverbálisan az ahogyan egy kisbárányt megsimogatunk.. végtelenül gyöngéden és kedvesen.. azzal a gondolattal, ne szaladj el, maradj itt, nem foglak bántani, hagy simogassalak még, olyan jó..
Ezt a nonverbalitást kell át vinni a saját testünkre és persze a másokkal való kapcsolattartásra is.. a szeretett személyt így megsimogatni..
Hogyan is tesszük ezt, a feje tetejétől végig simogatjuk egészen a háta közepéig gyöngéd simogatással, mint egy kisbárányt, a mozdulat ez..

Mint pl. ahogy leírtam már azt, hogy a fájó testrész szeretetteljes simogatása gyógyulást hoz.
Ám vannak olyan fájdalmak, amiket nem érünk el.. vele verbálisan kell kommunikálni..
Ha fájdalmat érzek magamban, azt 'üzenem' oda.. szeretlek..
Azt gondolom.. ez egy fontos kulcs, ahhoz, hogy rájöjjünk a következő szintre.. arra, hogyan viszonyuljunk ahhoz a személyhez, aki lelki fájdalmat okoz nekünk..
Sokáig nem értettem, hogyan szerethetik a szentek azt aki bántja őket...hát így.. ahogyan a fájdalomnak a saját testében azt üzeni az ember szeretlek.. úgy ugyan azt az üzenetet lehet küldeni annak aki fájdalmat okozott...

Tegnap előtt Brian Tracy-t hallgattam, ő azt tanítja, hogy az emberben bekövetkező változásokhoz 21 nap kell.
A rizses gyakorlatom 21 napig fog tartani.. ez alatt naponta megsimogatom a szeretett rizst, akár többször is, ha úgy adódik.
Egyébként még semmi nem látszik optikailag, ám mégis vannak változások... főleg bennem :)

DE..
Ha igazán meg akarsz győződni.. akkor csináld meg TE is..
Ugyan is annál, hogy TE magad végre tudod hajtani nincs nagyobb meggyőző erő.. :)))))
Különben tegnap alkalmam volt egy másik elméletemet át ültetni a gyakorlatba..
Egy ismerősöm megkért, hogy segítsek neki cipekedni valamit és mint írtam, a jobb térdem néha megfájdul.. pont ez történ tagnap is a cipekedés alatt.
Az autóban vissza felé megsimogattam a térdemet és azt mondtam 'neki'.. szeretlek, simogattam, ahányszor csak előjött a fájdalom.. szeretlek.. és a fájdalom elmúlt.. :)
Javaslom kipróbálásra mindenkinek..

Mert amíg az ember csak olvassa, addig csak elmélet..
Tegnap voltam egy nagyon jó előadáson.. ott hangzott el a következő kérdés, ami nagyon jól szemlélteti, hogy miért is csinál az ember ( ÉN :) ilyen gyakorlatokat..

Mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között???
.
.
.
.
Elméletileg semmi ... gyakorlatilag viszont nagyon sok :)

Ezért imádom az ilyesmit.. :)9

Ezért imádom az ilyesmit.. :))

Csodálatos felismeréseket hoz..
Elgondolkodtató, hogy ha egy idegen anyagra ilyen hatást gyakorolunk, mit művelhetünk a saját testünkkel??????
Ha fáj valamelyik testrészünk.. hozzáérünk és azt mondogatjuk.. FÁJ... és nem szeretjük azt az érzést.
Talán érdemes lenne pont az ellenkezőjét cselekedni, megsimogatni és azt mondani... Szeretlek.. gyógyulj meg.. mint amikor egy szeretett ismerősünk beteg..
Most nem fáj semmim, de biztos, hogy kipróbálom, ha valami ilyesmi adódik:))))
És szívesen fogadok erről beszámolókat..
Az emberek eljárnak szeretet masszázsra, mert érzik a jótékony hatását, ha mástól kapják..
De érdemes abba is bele gondolni, hogy a mástól kapott szeret egy héten egyszer-kétszer kapják.. és fizetnek érte..
Míg önmagunkkal együtt vagyunk napi 24 órát.. és önzetlenül... mekkora erő lakozik ebben.. :)
Még az öregedést is gátolhatja, ha ahányszor csak tehetjük végig simogatjuk a testünket... SZERETLEK.. arcom, szeretlek szemem, szeretlek mindenem :))
Épp a Mi a csudát tudunk a világról-ban van, hogy a csaj tele rajzolja szívecskékkel a testét.. bizonyára nem véletlenül..
Nem lennék meg lepve, ha nem eme gyógyító rítus lenne az alapja a testfestésnek, tetoválásnak.. Mikre jön rá az ember.. :))))))
Bár a jobb térdem most nem, de szokott néha fájni.. rajzolok rá egy szívecskét..
Meg is van :))))